Fogyásom története

Napi mérleg: 135,2 kg

Haladok, ma szembesültem vele, hogy már 14 kilót fogytam 😀 😀 . Most kicsit türelmetlen vagyok, mert annyira, de annyira szeretnék újra jól kinézni!!

Visszatértem a kalória számoláshoz, viszont most sokkal tudatosabban csinálom. Figyelem a kalória, fehérje, szénhidrát értékeket is. Persze így nehezebb, de bánja fene, ha ezzel elérem a célom.

Nincs fehér liszt, nincs cukor, 16 óra után igyekszem csak fehérjét enni, mind ezt 30 napig, ez az 5. napom. Sokkal jobba közérzetem nem vagyok ingerült, ami korábban nagyon gyakori volt. Rengeteget olvasok és tájékozódom, hogy mit , hogy érdemes csinálni. Csak hát ugye nem vagyunk egyformák és mindenkinek más rendszer válik be 😀 .

Ami viszont furcsa, hogy mivel szoptatom a kisfiam, többen mondják, hogy nem jó amit csinálok. Könyörgöm mi a baj azzal, ha oda figyelek magamra, az jobb ha nem tudok lehajolni, leguggolni a fiamhoz???? Vagy ha beteg leszek a túlsúlytól. Szerintem semmivel nem jobb, egészségesen eszem, sok vizet iszom, ez kell mert ha nincs folyadék elapadhat a tejem.

Szóval üzenem a kismamáknak és az anyukáknak, hogy magukra hallgassanak, igenis oda kell figyelni magunkra és nem csak magunk hanem a családunk miatt is!!

Gondoltam teszek fel egy képet, hogy most honnan indultam, a képen 149 kiló voltam!!!!!

Szörnyű 😀

Sokat fotózom maga, és nem vagyok önimádó hanem kell a visszajelzés magamnak, hogy jó úton haladok 😀

Holnaptól igyekszem minden nap feltenni, hogy mit eszem, és recepteket is 😀 remélve ezzel, hogy tudok másoknak segíteni!!

Nem hiszek a véletlenekbe, tudom érzem, hogy mindennek ami történik oka van!

Annak is, hogy épp ma kezdem újra írni ezt a blogot!

Rengeteg dolog történt az elmúlt két évben. Jók és rosszak is egyaránt. Fel kellett nőnöm, igen tudom furcsa ezt hallani egy 38 éves nő szájából, de ez az igazság….

Sikeres 40 kilós fogyást követően, elengedtem magam. És jött a jo-jo effektus, az első 1 évben felszaladt 20 kiló, le se szartam, úgy voltam vele, hogy kicsit odafigyelek és oké lesz minden.

Tavaly / és itt jön, hogy minden okkal történik / Szóval pontosan egy éve édesapám váratlanul kórházba került. Előtte pedig júniusba kiderült, hogy babát várok. Szörnyű és gyönyörű időszak volt. Elvesztettem magam, nem érdekelt semmi csak, hogy a babának ne legyen baja.  Aztán jött a csapás apu 2016.09.01-én elment. Mintha az életem egy darabja elszállt volna, az egész gyerekkoromat vele töltöttem 🙁 el se tudtam hinni , hogy ez megtörténhet….

És ahogy a mondás szól… ” Az élet megy tovább “

Teletek a hetek hónapok, és nem csak a pocakom nőtt hanem a súlyom is. Majd februárba megszületett a második kisfiam 🙂

Itt már éreztem, hogy nem lesz ez jó, nehezen mozogtam, szóval rossz volt a közérzetem is emiatt.  Gondoltam akkor nem eszem édességet, cukrot, fehér lisztes dolgokat, és napi 1500 kalóriát ettem. Pikk-pakk le is ment 14 kiló, repestem a boldogságtól. Igen ám, de ezzel együtt elvesztettem önmagam is, feszült voltam és borzasztóan magam alatt, hiába a fogyás. Ekkor rájöttem, hogy amit csinálok, jó, de közel sem tökéletes.

Állandóan bújtam a diétás életmódváltással kapcsolatos oldalakat szívtam magamba sz infókat 😀

Végül rátaláltam egy programra / erről később írok, csak egyeztetek a tulajjal 😀 /

Ezt 4 napja kezdtem el, és eddig iszonyatosan jó. Ráadásul ami fontos, hogy nem vagyok éhes.

A bloggal szeretnék azoknak a friss, újdonsült anyuciknak is segíteni akik hasonló cipőben járnak mint én.

Folyt köv…