Nagyon sok levelet kaptam az elmúlt napokban. Köszönöm mindenkinek a bizalmát, nagyon sokat jelent, hogy írtok és kérdeztek, és tanácsot kértek!
Volt egy érdekes kérdés:
Szívesen olvasnék a blogban arról, hogy a komfortzóna elhagyása, mekkora nehézséggel járt? Azt gondolom, hogy az legalább olyan nehéz, mint az étkezési berögződések megváltoztatása.
A változás első napjaiban azt hittem, hogy meg fogok őrülni. Mindenhol kaját , vettem vagyis inkább nasit. Olyanokat választottam aminek kevés a kalóriája. Borzasztóan féltem, hogy éhes leszek…
Persze éhes is voltam, nem mondom, hogy az első pár nap nem volt nehéz.
Nehéz volt, hazudnék ha most mást írnék.
De ahogy a mondás tartja valamit valamiért!
Semmi sincs ingyen. És amit el szeretnénk érni azért bizony tenni kell!!!
És én tettem, erős voltam. És te aki olvasod ezeket a sorokat, te is erős vagy és képes vagy rá!!
Viszont amíg ezt nem hiszed el magadról addig nehéz lesz, de….
Ahogy múlnak a napok , napról napra jobban fogsz bízni saját magadba.
Elfelejteted a kifogásokat , eltűnnek a negatív gondolatok, helyette jön a pozitív hozzáállás!!!!!!!!
Hidd el ez így lesz!!!
Olvastam korábban egy jó ötletet, ez sokszor eszembe jut most is.
Ha valamit szeretnél megenni, mond magadnak, hogy MAJD KÉSŐBB !!!!!!!
És hatásos….
Érdemes kipróbálni!!
Mert nem azt mondod, hogy ezt nem ehetem meg, hanem azt, hogy majd picit később.
Én ezekben a napokban jöttem rá, hogy korábban milyen sokat ettem.
És nem azért híztam el mert hormon bajom volta, vagy mert ” ilyen ” fajta vagyok. Hanem azért mert túl sokat ettem, többet mint amennyit a szervezetem el tud égetni.
Ezek is korábban kifogások voltak, és mára eltűntek az életemből.
Amikor valaki segítséget kér tőlem, és ezeket hallom, akkor ugyan ezeket mondom. És tudom, hogy ezek a szavak nagyon bántóak, engem is bántottak, de ha nem szembesülünk a gyengeségünkkel akkor nem is tudunk szembenézni velük !!
Hogy segítsek ma is bemásolom nektek az egyik napon ” menüjét ”
